Reggel 9.02 van az EICMA 2026-on Milánóban, és a csarnok még szinte csak az enyém. A többi látogató még nem érkezett meg, így olyan közel jutok a motorokhoz, mint máskor soha ezen a kiállításon. A körutam a Triumphnál kezdődik, és már az első áttekintés is megmutatja, hogy a britek idén alaposan kitettek magukért. Hátul egy emelvényen áll az összes újdonság, elöl pedig a Triumph külön is kiállította az új Street Triple 798 RS-t. Ehhez jön egy kis, mindössze egyhengeres Bonneville, egy új Tiger 900 és a megújult Tiger 1200. A stand legkisebb és legnagyobb motorja között kitör bennem egy vita, amelyet évek óta folytatok magammal, és soha nem nyerek meg. Őszintén szólva mégis mindkettőnek örülök.

A Triumph az EICMA 2026-on a Street Triple 798 RS-sel
Kis Bonneville és nagy Tiger kettősségben
Reggel 9.02-kor az EICMA 2026 Triumph standja szinte csak az enyém. Az új Street Triple 798 RS a Moto2-fejlesztésből származó motort kapott, a Bonneville T40-nek csak egy hengere van. A Tiger 1200-nál pedig megint vitatkozom magammal.
&width=72&height=72&bgcolor=rgba_39_42_44_0&mode=crop)
nastynils
Megjelent 2026. 11. 06.
Street Triple 798 RS Moto2-ből származó motorral
A Street Triple 798 RS teljesen új, és nem is titkolja, mire építették. A 798 cm³-es háromhengeres a furat-löket arányát tekintve ugyan a Trident 800 ismert motorjára emlékeztet, de egészen más ligában játszik. A 2027-es Moto2-re fejlesztették, ahol a Triumph 2019 óta kizárólagos motorbeszállító. A Triumph termékfelelőse, Steve Sargent a beszámolók szerint már augusztusban egyértelművé tette, hogy kategorikusan nem a Tiger Sport 800 motorjáról van szó. Ezzel a motorral tehát odakint versenyeznek, és a Triumph hivatalosan a Renegade Triumph Factory Racinggel küldi az új Street Triple 798 RS-t a 2027-es Supersport-vb-be. Teljesítmény, tömeg és ár a standon még sehol sem szerepel. A műszaki adatok csak 2026. november 17-én jönnek. Aki a számokra vár, annak még néhány nap türelemre lesz szüksége.
Versenygép naked bike ruhában, rengeteg alumíniummal

Kipufogó a motor alatt, masszív alumínium lengővilla: a Street Triple 798 RS versenygép naked bike ruhában.
Adatlap nélkül is látszik a Street Triple-ön, hogy de facto egy versenygép naked bike ruhában. Elöl Brembo fékek ülnek, a kipufogó újonnan a motor alá vándorolt, a masszív lengővilla pedig úgy néz ki, mintha ott semmi sem hajolhatna el. Alumínium a végtelenségig, gyönyörű nézni. Felül az ismert Street Triple-megjelenést viseli, de az elemek között most átfütyülhet a szél. Elölről egy hatalmas LED-es arc néz rám, ehhez jön egy további fényszóró, amely a gépet valószínűleg igazán fényessé teszi. Az eleje aerodinamikai elemei egészen a farig húzódnak. Nekem külsőre őrülten tetszik, ez egy eszméletlen upgrade lesz. Számomra elég biztos, hogy a naked bike kategóriában rettegést fog kelteni a versenypályákon. Már most várom a bemutatót és a tesztet.
A Bonneville T40 bezsebeli a szimpátiabónuszomat

Kicsi, könnyű és a lényegre redukált – ezért a Bonneville T40 azonnal szimpátiabónuszt kap tőlem.
Aztán a Bonneville T40, a kis Bonneville. 400-as egyhengeres 32 LE-vel, és a beszámolók szerint ez az első Bonneville, amelynek csak egy hengere van – az eddigiek mind soros kéthengeresek voltak. Tudomásom szerint a motor nem egészen ugyanaz, mint a többi 400-asban, a Bonneville-hez karizmatikusabbá tették. 36 Nm-es nyomatéka 5.000/percnél jelentkezik, a vázat kifejezetten kétrugóstagos farrésszel építették, és a T40 gyárilag A2-kompatibilis. Hivatalosan kerek, 4 colos TFT-kijelzővel és térképes navigációval, öt vezetési üzemmóddal, kanyar-ABS-szel, kanyar-kipörgésgátlóval és tempomattal érkezik. De ennyire közelről nem is kell néznem. A kis, könnyű, a lényegre redukált motorok nálam mindig őrületes szimpátiabónuszt kapnak. Ez azonnal bejön. Német ár még nincs, 2027 tavaszától áll a kereskedőknél.
Az új Tiger 900 megtartja a nagy enduró kerékméreteket

A nagy enduró kerékméret a jövőben a Tiger 900-nak marad fenntartva, a Rally Pro továbbra is ezen gurul.
A Tiger 1200-hoz hasonló nehéz dögökkel szemben viszont mostanra rendkívül szkeptikus vagyok. Először azonban az új Tiger 900, ismét GT és Rally Pro kivitelben. Sok adat még nincs, ezeket a Triumph csak a következő hetekben teszi közzé. Hivatalosan megerősített az átdolgozott váz, az intelligens vezetőtámogató technika és az új generációs konnektivitás gyári felszereltségként. A standon az a benyomásom, hogy az elektronikában is sok az újdonság, és az elejét újrarajzolták, a GT-nél éppúgy, mint a Rally Prónál. A Rally Prónál vetek egy ellenőrző pillantást, történt-e valami drámai a kerekeknél. Nem történt: a Tiger 900 továbbra is a nagy enduró kerékméreteken gurul. És pontosan ezek a kerekek a jövőben a 900-asoknak lesznek fenntartva. Ez az igazi bejelentés ezen a standon, és főleg a nagytestvért érinti.
A Tiger 1200 Rally Pro elveszíti a nagy első kereket

A Tiger 1200 mind a négy változata most elöl 19, hátul 17 colos kereken áll, 200 mm rugóúttal.
Mert a Tiger 1200-nál, amelyet GT Pro és Rally Pro kivitelben állítottak ki, a dolog eldőlt: mindkettő 19 colos első kereken áll. Hivatalosan mind a négy változat elöl 19, hátul 17 colos, és elöl-hátul 200 mm rugóúttal rendelkezik. A Rally modellek eddig 21 és 18 colosak voltak, 220 mm rugóúttal. A Tiger 1200 egyszerűen más motor: nagyobb hengerűrtartalom, kardánhajtás, sokkal több utazási kényelem, még több felszereltség. A háromhengeres hivatalosan 158 LE-t ad le 9.250/percnél, 8 LE-vel többet, mint eddig, mellé 130 Nm-t 6.750/percnél. Új az elöl és hátul is elhelyezett radar minden változatban, többek között az adaptív tempomathoz és a holttérfigyelőhöz. A 7 colos érintőképernyőn világít a navigációs térkép, az Apple CarPlay és az Android Auto gyári. Menetkészen a GT Pro 250 kg, a Rally Pro 255 kg.
Miért csak túrán győznek meg a nagy túraendúrók
És itt kezdődik a régi kettősségem. Ha egy ilyen gép előtt állok, azt gondolom: túl erős, túl nehéz, túl nagy. Felszereltségtől függően 250 kg vagy több, hihetetlenül sok motor, amibe előbb bele kell gondolnod és bele kell tanulnod magad. Ilyenkor nagyon szkeptikus vagyok, és mindig negatívan állok hozzá. A probléma: valahányszor felülök és egy hosszú túrát teszek meg, bejön, és onnantól nem akarok lemondani róla. A kicsiknél, mint a T40, pont fordítva van. A standon rám mosolyog a kicsi, hosszabb túrákon viszont arra gondolok, hogy mégiscsak kompromisszum. Minden egyes alkalommal így járok. A hozzáférhetőségért a Triumph sokat tett: az új Showa futómű megálláskor automatikusan 30 mm-rel engedi le a farát, a gyári ülés ilyenkor 840/860-ról 810/830 mm-re ereszkedik. Ez a nagy túrahajót sokunk számára sokkal hozzáférhetőbbé teszi.
Farrés bajnoki címet szerez, a crossmotor pedig tartósabb lesz

A TF 250-X nyergében lett Guillem Farrés MX2-es világbajnok, 2027-re tartósabb lesz.
Végezetül gratulálok a Triumphnak a cross-címhez: Guillem Farrés a TF 250-X nyergében MX2-es világbajnok lett, és a Triumph hivatalosan a kategória gyártói értékelését is megnyerte. Számunkra az az izgalmas, mi kerül ebből a szériába. Rengeteg tudás van benne az első kiszállított modellekből és persze a versenyzésből. 2027-re ezért finom frissítések érkeznek, amelyek tartósabbá teszik a gépet: új szelepvezetők, új kuplungalkatrészek, új váltódob és új motorbeállítás. A KYB futóművet újrahangolták, és szerszám nélkül állítható. A teljesítmény marad 48 LE, a Triumph szerint továbbra is ez a 250-es cross-kategória legerősebb motorja – igaz, ők még semmit sem hallottak a KTM új 250-eséről, amelyet néhány órával később lepleztek le az EICMA-n. A Speed Twin 1200 Factory Custom Editionjét is szívesen megnéztem volna, de a standon nem találom. Azzal, ami ott van, a nap első standjához mégis tökéletesen ki vagyok szolgálva.
A Triumph stand nyitja az EICMA-körutamat a videóban
A Triumph az első stand az EICMA 2026-on tett négyórás körutamon a 1000PS YouTube-csatornáján, ez a link egyenesen a standhoz ugrik. Mivel ilyenkor még alig vannak látogatók a csarnokban, a kamera egészen közel jut az új Street Triple 798 RS-hez, az alumínium lengővillához, a motor alatti kipufogóhoz és a farig húzódó aerodinamikához. Utána jön a Bonneville T40, az új Tiger 900 GT és Rally Pro kivitelben, valamint a Tiger 1200, amely előtt hangosan gondolkodom a nagy túraendúrókkal kapcsolatos kettősségemen. A végén a világbajnok TF 250-X crossmotor következik. Aki kitart, több mint 40 további standot láthat a Ducatitól a Hondán át a KOVE-ig és a VOGE-ig, ülőpróbákkal, standbeszélgetésekkel és egyértelmű ítéletekkel. Négy óra EICMA visszanézhetően, tolongás és belépő nélkül.
Adatdoboz: a Triumph az EICMA 2026-on áttekintésben
- Street Triple 798 RS: 798 cm³-es háromhengeres, motor a 2027-es Moto2-fejlesztésből, indulás a 2027-es Supersport-vb-ben, műszaki adatok 2026. november 17-től
- Bonneville T40: 400-as egyhengeres, 32 LE, 36 Nm 5.000/percnél, 191 kg menetkészen, ülésmagasság 790 mm, A2-kompatibilis, német ár még nyitott, kereskedőknél 2027 tavaszától
- Tiger 900 GT / Rally Pro: átdolgozott váz, új vezetőtámogató technika és konnektivitás gyárilag, műszaki adatok később
- Tiger 1200 GT Pro / Rally Pro: 158 LE 9.250/percnél, 130 Nm 6.750/percnél, 250 / 255 kg menetkészen, gyári ülés 840/860 mm, aktív süllyesztéssel 810/830 mm, 19/17 col, 200 mm rugóút, ár Németországban 21.395 / 22.295 eurótól; a beszámolók szerint plusz járulékos költségek, Ausztriában 24.595 / 25.495 eurótól, szállítás Németországban és Ausztriában 2027 márciusától
- TF 250-X: 48 LE 13.500/percnél, 28,6 Nm 9.000/percnél, 104 kg, ülésmagasság 960 mm
Triumph újdonságok 2027
A Triumph az EICMA 2026-on a Street Triple 798 RS-sel Képek
Forrás: 1000PS








