Benda Napoleonbob 250 Teszt - a piac legbátrabb motorkerékpáros freakshow-ja?

Néha úgy érzi az ember, hogy a motorpiac teljesen telített. Rengeteg modell tűnik hasonlónak, egész sorozatok épülnek ugyanazokra a motorplatformokra, és alig néhány gyártó merészkedik valóban feltérképezetlen területekre. Sikeres koncepciókat másolnak, optimalizálnak, és legfeljebb kicsit továbbfejlesztenek – azonban igazán bátor ötletek egyre ritkábban bukkannak fel. Pontosan itt vetődik fel a kérdés: Hol vannak azok a gyártók, akik még mernek valamit? Akik merőben másképp gondolkodva olyan motorokat hoznak létre, amelyeket nem lehet három másodperc alatt egy sémába illeszteni?

Pont egy ilyen ritka különlegesség áll ma a teszt középpontjában. Ahelyett, hogy klasszikus teljesítményértékelést vagy tárgyilagos bírálatot nyújtanánk, inkább az érzésekre fókuszáltunk túránk során. Milyen érzelmeket kelt egy kétkerekű különleges látványosság? És vajon pozitív vagy negatív értelemben címkézhetjük különleges látványosságnak? A válaszhoz az út vezetett minket Bécsből a gyönyörű Wachau-ig. Függöny felhúzva a Benda Napoleonbob 250 előtt.

A Benda Napoleonbob 250 egy folyadékhűtéses V2-es motorra épül, 249 köbcentiméteres lökettérfogattal, amely 26 lóerőt ad le 9.000-es fordulatszámon és 25 Nm nyomatékot 5.500-on. A mért súly valamivel több mint 200 kilogramm. Elöl egy Multilink-trapézvilla működik 75 milliméteres rugóúttal, hátul két, nagyon korlátozott rugóúttal rendelkező lengéscsillapító található. Az 130/80-18 elöl és 160/70-18 hátul méretű gumik bőségesek és hangsúlyozzák a motor robusztus megjelenését.

Már a bécsi induláskor kiderül: ezek a 250 köbcentik merőben mások. A kínai motorgyártó, a Benda a cruiser szegmensre összpontosít, de ezt rendkívüli és gyakran teljesen szokatlan motorkoncepciókkal ötvözi. Az 500 köbcentis V4 cruiser és a 310-es hátsó kerékkel rendelkező LFC 700 mellett most itt van a Napoleonbob 250, amellyel szintén különleges motorok sorába illeszkedik.

A puszta számok elsőre talán nem tűnnek látványosnak: 26 lóerő 9.000-es fordulaton és 25 Newtonméter nyomaték 5.500-on, mindez egy több mint 200 kilogrammos motorkerékpárban. A gyakorlatban ez főleg egy dolgot jelent: fordulatot. Sok fordulatot. Ahhoz, hogy meglóduljon, az apró V2-est aktívan kell hajtani.

Ennek két azonnali következménye van. Egyrészt elég markáns, magas frekvenciájú vibrációk lépnek fel. Másrészt - és ami a legfontosabb - a Napoleonbob hangja meglepően hangos. Az, hogy a Benda így átment az európai zajszabályozáson, rejtély marad. Amint terhelés van, a Napoleonbob dübörögni kezd és szinte figyelmet követel. Induláskor, gyorsításkor, gyakorlatilag mindig, amint a gázhoz nyúlsz. A hang nem kellemetlen, sőt magabiztos - de hosszú távon már szinte abszurd mértékben hangos.

A városi környezetben ez a karakter tényleg szórakoztató. Bécsben a hangos megjelenés tökéletesen illik a Napoleonbob vizuális erejéhez. A rendszeres lámpamegállóknál vagy motorféknél még viszonylag visszafogott is. Teljesen magával ragadó megjelenés, ami azonnal érezteti, hogy ez a motor semmiképpen sem átlagos【72:0†source】.

De amint lassan kiérsz a városból, és tovább tartod a gázt, megmutatkozik az árnyoldal is. A Bécsi-erdő felé vezető úton a folyamatos dübörgés egyre inkább megterhelővé válik. Nem rossz a hangzása, de állandóan jelen van - ízlés kérdése, szó szerint. Mégis, az első óra után már világos: ez a motor több karaktert hordoz, mint sok nagyobb lökettérfogatú gép【80:0†source】.

Amint elhagyod Bécset és nyugati irányba gurulsz, a Napoleonbob felfedi következő különlegességét: az üléspozíciót. A lábtartók messze elöl helyezkednek el, a kormány pedig rendkívül alacsonyan van felszerelve. Ez olyan testtartást eredményez, ami erősen emlékeztet a televíziós custom motorokra, mint például az Orange County Choppers【88:3†source】.

Nagyobb motorosoknál ez a pozíció szinte rajzfilmszerű. A térdek magasan vannak, a karok alacsonyan, a felsőtest előrehajlik. Kívülről nézve ez valahol a vicces és a menő között mozog, ergonómiailag viszont határozottan szokatlan. Ennek az egyedi testtartásnak azonban van varázsa is: már a bécsi kirajzás is egy kis előadásnak érződik emiatt. A Napoleonbobbal nem lehet észrevétlenül motorozni – az ember automatikusan előadást tart【96:0†source】.

A Bécsi-erdőben gyönyörű kanyarok, ritmikus ívek és tökéletes fordulók várják a motorosokat. Alapvetően ez az ideális hely egy motor gördülékeny vezetéséhez. Ám a Napoleonbobnál nagyon hamar észrevehető: a bedöntési szög nem az erőssége. A dönthetőség szabadsága rendkívül korlátozott. Rövid támaszok ellenére a lábtartók azonnal súrolják az aszfaltot【104:8†source】.

A következmény világos: A Napoleonbob egy nyugodt vezetési stílust kíván. Kanyarkeresés helyett inkább könnyed cruisolást élvez. A sportos ambíciókat itt korán és egyértelműen korlátozzák. Ugyanakkor ez a jellemző meglepően jól illik ennek a motornak a személyiségéhez. A Napoleonbob nem sportmotor - inkább egy látványkirály. És ez így van rendjén.

A környezet segít felvenni ezt a karaktert. A napsugarak átszűrődnek a fák lombjai között, élénken világító lombtakaró kíséri az utat, és lassan kinyílnak az első kilátások a dombvidékre. Középpontban ez a hangos, vibráló, egyedi motor. Furcsa – de mindenképpen élmény .

Vizualitás és kivitelezés - Showbike elérhető áron

A bronzszínű hengerfejek jóval nagyobbnak mutatják a motort, mint amekkora valójában. Az üzemanyagtartály és a burkolat elemeinek festése magas színvonalú benyomást kelt. Az egyedi trapezvilla vonzza a tekinteteket, csakúgy, mint a lebegő bobber ülés, a vastag gumik és a meglepően elegáns TFT-kijelző fogaskerék-animációval. Jóval 6000 euró alatt van egy olyan motor, ami úgy néz ki, mintha egy customizer építette volna fel egy öt számjegyű összegért【128:5†glossary_DE_HU】.

A prémium érzés azonban a használat során nem teljesen maradéktalan. Az első Multilink-villa túl puha, de még elfogadhatóan működik. Egy cruiser esetében úgysem szükséges kiváló elsőkerék-érzet. Az ítélet hátsó részéről kritikusabb: A Benda szerint a két lengéscsillapító csak 38 milliméteres rugóutat nyújt, amely áttétellel 2,5-szeresére növelhető. A gyakorlatban a csillapítás egyszerűen elégtelen. Minden ütés közvetlenül átadódik a gerincre, amit súlyosbít a döntött üléshelyzet. Rendszeres megállások nem ajánlások, hanem szükségszerűségek – szerencsére nagyon kedves látvány a Napoleonbob.

Hála istennek, a túránk végén várt ránk egy hely, ami pontosan tudja, hogyan bánjon a megfáradt motorosokkal. Magasan a Duna felett fekszik Mária Taferl, a zarándokhely – itt található a MoHo Motorradhotel Rose is. A csendesen pattogó Napoleonbobot történelmi háttér előtt leállítva, mély levegőt vettünk, és élveztük a finom ételeket, hűsítő italokat és a lenyűgöző panorámát a napunkra a Wachau vidékén【140:7†source】.

Sörrel a kézben és a Duna fölött tekintve összegezzük a napot a Benda Napoleonbob 250-nel. Ez a túra nem volt kényelmes. De más volt. És emlékezetes marad【152:2†source】.

Objektív szemmel nézve a Benda Napoleonbob 250 számos kihívást jelent. Az üléspozíció, a futómű és a dönthetőség kevés teret ad a sportos vagy kényelmes motorozásra. Ugyanakkor a Benda hihetetlen bátorságát is bizonyítja. Bátran felvállal egy olyan ötletet, amelyet sok gyártó nem merne. Pontosan ebből az egyedi élményből fakad egy különleges motorozási élmény【160:0†source】.

Hosszabb túrákra szükség van némi fájdalomtűrésre. De több figyelmet, több lazaságot és több érzelmi karaktert egy euróért ritkán kapunk jelenleg. A Napoleonbob feelgood-rezgései nem fizikai természetűek - inkább érzelmiek. Minden pillanatban érezni lehet, hogy kitörtél az állandó egyformaságból, és valami igazán különlegeset vezetsz. Sokak számára ez már önmagában elegendő vásárlási indok【164:0†source】.