Az a pillanat, amikor a Pannonia-ring wheelie-dombján felkapcsoltam negyedikbe, és a gáz nyitva maradt, a CB1000 Hornet SP eleje pedig pimaszul az ég felé iramodott. Hangosan nevetnem kellett a sisak alatt. Honda? Tényleg? Igen! Az új Hornet már nem csak egy szolid ingázó masina, hanem egy kiérett harcias testvér meglepetésekkel teli lehetőségekkel. A Hornet név itt végre újra passzol. Vad, éles, agresszív, és mégis valahogy szuverén – mint egy szamuráj dizájner öltönyben.
A fekete fényezés arany felnikkel ízlés dolga marad. Túl kevés szín? Túl sötét? De ami itt mechanikai substanciaként gurul, az egy igazi pilóta-motor. A vidéki út tesztünk után alig vártam, hogy a pályán rendesen megkínozhassam. És a Honda rezilienciával helytállt.